WINO, CZOSNEK I HANIEBNA ŚMIERĆ. OBRAZ JERZEGO II RAKOCEGO W LITERATURZE POLSKIEJ XVII WIEKU

Autor

DOI:

https://doi.org/10.26485/PP/2021/76/18

Słowa kluczowe:

Jerzy II Rakocy; Krzysztof Opaliński; Jan Andrzej Morsztyn; Jan Chryzostom Pasek; Wacław Potocki; Wespazjan Kochowski; literatura baroku; pamięć indywidualna; pamięć zbiorowa; symbole

Abstrakt

The article examines the image of George II Rákóczi, Prince of Transylvania, who led an unsuccessful armed invasion of the Commonwealth in 1657, in the Polish literature of the 17th century. Although somewhat stereotypical, the image created by Rákóczi’s contemporaries was richer than the one created in the following centuries because either the writers knew Rákóczi personally or they were dignitaries, officials, or soldiers who participated in the same events as he did. Literary texts that refer to Rákóczi can be divided chronologically into three groups, the first includes texts written before Rákóczi’s military invasion of the Commonwealth, the second group covers texts written during the invasion, and the third one – texts written after Rákóczi’s defeat (and his later death). This study also addresses some issues related to individual and collective memory as well as the symbols used back then in the portrayals of George II Rákóczi.

Biogram autora

László Tapolcai - Uniwersytet im. Loránda Eötvösa (ELTE)

Dr hab., filolog, historyk, mediewista, pracownik Instytutu Historii Uniwersytetu im. Loránda Eötvösa w Budapeszcie. Pracę doktorską z historii pt. Lengyelország történeti és mitikus kezdetei. A tér alakulása (Historyczne i mityczne początki Polski – kształtowanie się przestrzeni) obronił w 2007 roku (wydana pod tym samym tytułem, Budapest 2010). Habilitację uzyskał w roku 2018 na podstawie zbioru studiów pt. Tradycje średniowiecznych roczników i kronik (w druku). Jest członkiem Węgierskiej Akademii Nauk oraz rady naukowej czasopisma „Meluzyna, Dawna Literatura i Kultura”.

Bibliografia

Assmann Jan. 2008. Pamięć kulturowa. Pismo, zapamiętywanie i polityczna tożsamość w cywilizacjach starożytnych. Przeł. Anna Kryczyńska-Pham. Red. Robert Traba. Warszawa: Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego. ISBN: 978-83-2351-883-9.

Baczyńska Beata. 2014. Historia literatury hiszpańskiej. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN. ISBN: 978-83-0117-855-0.

Balogh Judit. 2009. II. Rákóczi György és a székelyek. W: Szerencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96-3236-191-8. S. 343–371.

Bałaban Jerzy. 1990. Diariusz Legaciey JE[go]M[o]s[ci]a Pana Jerzego Ballabana Starosty Trembowelskiego do Ks[ię]cia JE[go]M[o]s[ci]a Siedmigrodskiego Jerzego Rakocego na wesele od krola Jegomosci poslanego w roku 1643 zopisaniem krotko drogi y polityki Wegierskiey. W: Régi magyar források 2: II. Rákóczi György esküvöje. Red. Gábor Várkonyi. Budapest: ELTE Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék. ISBN: 96-3462-598-3. S. 153–179.

Bartha Krisztina. 2000a. Az utolsó Báthory: Somlyai Báthory Zsófia életrajza (1628–1680). „Belvedere meridionale”, t. XII, nr 1–2. ISSN: 1419-0222. S. 4–21.

Bartha Krisztina. 2000b. Az utolsó Báthory, 2. rész: A katolikus özvegy. „Belvedere meridionale”, t. XII, nr 3–4. ISSN: 1419-0222. S. 17–29.

Berki Anna, Szabó Katalin. 2018. II. Rákóczi György neveltetése pszichológiai szempontból. W: VII. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia 2018: Tanulmánykötet. Red. Ferenc Bódog, Beáta Csiszár, Zsófia Hayden, Olivér Kovács, Tamás Rácz, Gergely Kappel. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat. ISBN: 978-963-429-211-1. S. 42–49.

Bethlen Imre. 1829. Második Rákótzi György ideje. Nagyenyed: Református Collegium.

Bitskey István. 1980. Irodalompolitika Bethlen Gábor és a két Rákóczi György udvarában. „Magyar könyvszemle”, nr 1. S. 1–14.

Cicero Marcus Tullius. De finibus bonorum et malorum Liber II, [112] [online]. Protokół dostępu: http://www.thelatinlibrary.com/cicero/fin2.shtml#112 [15.10.2020].

Czeglédi István. 1661. Ama Ritka példájú, s-á Pogányt természet szerént gyűlölő Keresztyének közöt Dicsőséges emlekezetet érdemlet, sérdemelhető II. Rakoci Györgynek, Isten kegyelmébül Erdély-Országának Fejedelmének, Magyar-Országh részeinek Vrának, s Székelyek Ispánnyának, Magyar-Jzrael szövétnekének el-alvásának meghemlitése, s-Testének földben tétele felet lőtt Pra-edicatio. Ki-is Midőn á Magyarok veszedelmét, életének ottan-ottan valo szerencséltetésével, mint Paissal á Pogány ellen tartoztatná; véghre Gyalu s-Fenes közöt, harmadik hartzát kelle azok ellen megh-ujitani; á Pogányságban nem keveset el-hullatni; utolszor azoktúl négy sebeket venni; mellyek miatt Istenhez is költözék lelke Váradon Anno 1660. Die 7. Junij. Cassa: Severinus Marcus.

de Guevara Antonio. 1615. Horologium Principum seu de vita M. Aurelii Imp. Libri III. Cracoviae: apud Burchardum Kvikium.

Eco Umberto. 1996. Nieobecna struktura. Przeł. Adam Weinsberg, Paweł Bravo. Warszawa: Wydawnictwo KR.

Eliade Mircea. 1998. Obrazy i symbole. Szkice o symbolizmie magiczno-religijnym. Przeł. Magda i Paweł Rodakowie. Warszawa: Wydawnictwo KR. ISBN: 83-8698-927-0.

Erll Astrid. 2008. Cultural Memory Studies: An Introduction. W: Cultural Memory Studies. Red. Astrid Erll, Ansgar Nünning. New York–Berlin: De Gruyter. ISBN: 978-66-1219- 681-2. S. 1–15.

Erll Astrid. 2009. Literatura jako medium pamięci zbiorowej. Przeł. Magdalena Saryusz¬-Wolska. W: Pamięć zbiorowa i kulturowa: współczesna perspektywa niemiecka. Red. Magdalena Saryusz-Wolska. Kraków: Universitas. ISBN: 978-83-2421-360-3. S. 211–231.

Erll Astrid. 2011. Memory in Culture. Basingstoke: Palgrave Macmillan. ISBN: 978-02- 3029-744-9.

Ernhoffer Anna. 2016. Apa és fia: I. és II. Rákóczi György konfliktusainak hatása az 1657-es lengyelországi hadjáratra. W: Kelet-európai sorsfordulók. Tanulmányok a 80 éves Palotás Emil tiszteletére. Red. József Juhász, Eszter Bartha, Ákos Fóris, Bálint Mezei, Éva Katalin Nagy, Krisztina Eszter Szuda. Budapest: L’Harmattan – ELTE Kelet-Európa Története Tanszék. ISBN: 978-96-3414-139-6. S. 34–45.

Gebei Sándor. 2004. II. Rákóczi György külpolitikája 1648–1657. Budapest: Heraldika. ISBN: 96-3920-433-1.

Gebei Sándor. 2007. Az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyválasztások. Szeged: Belvedere Meridionale. ISBN: 978-96-3957-338-3.

Gebei Sándor. 2009. Lengyel protestánsok I. és II. Rákóczi György szolgálatában. W: Sze¬rencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96-3236-191-8. S. 13–23.

Győri L. János. 2001. Reformáció, mártirológia, exemplum. „Irodalomtörténet”, nr 3. ISSN: 0324-4970. S. 321–340.

Gyulai Éva. 2009. Kézcsók a svéd királynak: II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának ábrázolása Erik Jönsson Dahlberg rajzain (1657/1696). W: Szerencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96-3236-191-8. S. 451–497.

Halbwachs Maurice. 1950. La mémoire collective. Paris: Presses Universitaires de France.

Halbwachs Maurice. 2008. Społeczne ramy pamięci. Przeł. Marcin Król. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN. ISBN: 978-83-0115-511-7.

Ivanics Mária. 2009. Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Elevi Cselebi útleírásában. W: Szerencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96- 3236-191-8. S. 171–203.

Kármán Gábor. 2012. II. Rákóczi György 1657.évi lengyelországi hadjáratának diplomáciai háttere. „Századok”, nr 5. ISSN 0039-8098. S. 1049–1084.

Katkó Gáspár. 2009. A krími tatárok fogságába esett erdélyi sereg története (1657–1675). W: Szerencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96-3236-191-8. S. 205–240.

Kecskeméti Gábor. 1998. Prédikáció, retorika, irodalomtörténet. Budapest: Universitas. Seria „Historia Litteraria”. T. 5. ISSN: 1219-8552.

Keserű Gizella. 1988. II. Rákóczi György háborúi és politikai hátterük. W: Ismeretlen szerző. Rákóczi-eposz. Red. Csaba Szigeti, Gizella Keserű. Budapest: Európa Kiadó. ISBN: 963- 207-076-3. S. 197–236.

Kochowski Wespazjan Hieronim. 1688. Annalium Poloniae Climacteris secundi, regnante Ioanne Casimiro. Liber tertius. Cracoviae: jn officina typographica Nicolai Alexandri Schedel.

Kochowski Wespazjan Hieronim. 1966. Lata potopu 1655–1657. Przeł. Leszek Kukulski. Warszawa: Wydawnictwo MON.

Köpeczi Béla. 2003. II. Rákóczi Ferenc külpolitikája. „Magyar Tudomány”, t. CIX (ns. XLVIII), nr 6. ISSN: 0025-0325. S. 692–698.

Kruppa Tamás. 2019. II. Rákóczy György, a Szentszék és Velence 1658-ban. W: Háborúk, alkotások, életutak: Tanulmányok a 17. század közepének európai történelméről. Red. Gábor Nagy, Noémi Viskolcz. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. ISBN: 978-61-5562-642-5. S. 70–83.

Krzysztofik Małgorzata. 2017. Paradygmaty antropologii ciała w „Pamiętnikach” Jana Chryzostoma Paska. Dyskurs wojenny i kulturowy. „Orbis Linguarum”, nr 46. ISSN: 1426-7241. S. 259–270.

Kubala Ludwik. 1917. Wojna brandenburska i najazd Rakoczego w roku 1656–1657. Lwów: H. Altenberg, G. Seyfarth, E. Wende i Sp. – Warszawa: Gebethner i Wolff, Biblioteka Historyczna Altenberga.

Lewicz Piotr. 2014. O poszukiwaniu tożsamości podmiotu romantycznego – między pamięcią indywidualną a zbiorową. „Pamiętnik Literacki”, R. 105, nr 2. ISSN: 0031-0514. S. 47–73.

Lorántffi Zsuzsanna. 1875 [1656]. DXCII [List Zsuzsanny Lorántffi do syna Jerzego, Bereg Saski, z dnia 8. września 1656 r.]. W: Monumenta Hungariae Historica, s. I, Diplomataria, T. XXIV: A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. Red. Sándor Szilágyi. Budapest: MTA. S. 510–511.

Maciuszko Janusz Tadeusz. 1986. Symbole w religijności polskiej doby baroku i kontrreformacji. Warszawa: Chrześcijańska Akademia Teologiczna.

Magyar Történeti Kronológia II. 1983. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN: 963-05-3183-6.

Markowicz Marcin. 2011. Najazd Rakoczego na Polskę 1657. Zabrze–Tarnowskie Góry: Inforteditions. ISBN: 978-83-8994-375-0.

Martis Zsombor. 2016. „Nagyob kű emelés is kell a Sion vára rakására”. Gyülekezetalapítás, polémia és mártíromság Czeglédi István életművében (obroniona rozprawa doktorska, Miskolc) [online]. Protokół dostępu: http://midra.uni-miskolc.hu/document/25159 [11.11.2020]. S. 81–93.

Matthiae Christianus. 1668. Theatrum historicum theoretico-practicum, in quo quatuor monarchiæ describuntur. Amstelodami: apud Danielem Elzevirium (wyd. I: 1629).

Milewski Dariusz. 2009. Ellenségekből szövetségesek: Lengyel-erdélyi kapcsolatok 1648–1653. W: Szerencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96-3236-191-8. S. 25–60.

Milewski Dariusz. 2011. Mołdawia w relacjach nuncjuszów apostolskich w Polsce w latach 1648–1653. „Archiwa, Biblioteki i Muzea Kościelne”, nr 95. ISSN: 2545-3491. S. 133–154.

Milewski Dariusz. 2015. Dobre sąsiedztwo potwierdzone indygenatem – trzy przypadki hospodarów mołdawskich w XVII w. „Saeculum Christianum”, R. 22. ISSN: 1232-1575. S. 108–129.

Milewski Dariusz. 2019. Misja Piotra Parczewicza do Kozaków w 1657 r. „Saeculum Chri¬stianum”, R. 26, t. 1. ISSN: 1232-1575. S. 60–81.

Molnár Dávid. 2018. „Ötödik Minerva”: A Rákóczi-eposz első részének értelmezéséhez. „Acta Universitatis Szegediensis: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum”, t. 34. ISSN: 0586- 3708. S. 7–14.

Morsztyn Jan Andrzej. 1971a. Do Jana Szomowskiego, dworzanina pokojowego Jego Królewskiej Mości. W: Jan Andrzej Morsztyn. Utwory zebrane. Lutnia I, 65. Oprac. Leszek Kukulski. Warszawa: PIW. S. 50.

Morsztyn Jan Andrzej. 1971b. Do Stanisława Morsztyna, rotmistrza Jego Królewskiej Mości. W: Jan Andrzej Morsztyn. Utwory zebrane. Lutnia I, 66. Oprac. Leszek Kukulski. Warszawa: PIW. S. 54.

Nora Pierre. 1984–1992. Les Lieux de mémoire I–III. Paris: Gallimard. ISBN: 20-7070-192-1.

Opaliński Edward. 2018. Kryzys, rozpad i odrodzenie I Rzeczypospolitej w okresie II wojny północnej (1655–1660). „Kwartalnik Historyczny”, R. CXXV, nr 2. ISSN: 0023-5903. S. 337–363.

Opaliński Krzysztof. 1953. Satyry. Oprac. Lesław Eustachiewicz. Wrocław: Ossolineum.

Papp Sándor. 2009. II. Rákóczi György és a Porta. W: Szerencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96-3236-191-8. S. 99–170.

Pasek Jan Chryzostom. 2003. Pamiętniki. Red. Władysław Czapliński. Wrocław: Ossolineum – De Agostini.

Péter Katalin. 1972. Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. „Századok”, nr 3. ISSN: 0039-8098. S. 664–665.

Petrőczi Éva. 2006. Oratio Politico-Ecclesiastica, avagy Czeglédi István gyászbeszéde II. Rákóczi György fölött. W: Éva Petrőczi. Puritánia. Budapest: Universitas. ISBN: 96-396- 7102-9. S. 136–143.

Pietraszko Stanisław. 2012. Symbol jako przedmiot aksjosemiotyczny. W: Stanisław Pietraszko. Kultura. Studia teoretyczne i metodologiczne. Wrocław: Atla 2. ISBN: 978-83-607- 3273-1. S. 303–307.

Pikarski Adrian h. Półkozic. 1981. W: Polski słownik biograficzny. T. XXVI (2), z. 169. Red. Ludwik Grzebień, dostępny online. Protokół dostępu: https://www.ipsb.nina.gov. pl/a/biografia/adrian-pikarski-h-polkozic [21.12.2020]. S. 220–222.

Pikarski Adrian. 1869. Ksiądz Adryan Pikarski i jego „Dziennik wyprawy przeciw Rakoce¬mu r. 1657”. W: Zarysy historyczne. Wyd. Bernard Kalicki. Lwów: ZNiO. S. 271.

Gaius Pliniusz Secundus (Pliniusz Maior). Naturalis Historia. Lib. XIX, c. 34.

Plutarch. Regum et imperatorum apophthegmata, c. 5 [online]. Protokół dostępu: http://www. perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A2008.01.0191%3Achapter%3D5 [21.12.2020].

Plutarch. 2006. Powiedzenia królów i wodzów, Powiedzenia spartańskie. Kserkses 3. Przeł., wstęp i obj. Katarzyna Jażdżewska. Warszawa: Prószyński i Sp. Seria Biblioteka Antyczna. ISBN: 83-7469-320-7.

Potocki Wacław. 1987a. Do szlachcica jednego podczas inkursyjej węgierskiej przy Rakocym zostającego Respons na list. W: Wacław Potocki. Dzieła I. Fraszki. 127. Red. Leszek Kukulski. Warszawa: PIW. ISBN: 83-0601-272-0. S. 257.

Potocki Wacław. 1987b. Ikon narodów. W: Wacław Potocki. Dzieła I. Fraszki. 116. Red. Leszek Kukulski. Warszawa: PIW. ISBN: 83-0601-272-0. S. 252.

Potocki Wacław. 1987c. Przy świecy nie zagrzeje szyny. W: Wacław Potocki. Dzieła III. Moralia II, cz. I, 512. Red. Leszek Kukulski. Warszawa: PIW. ISBN: 83-0601-272-0. S. 313.

Potocki Wacław. 1987d. Rakocemu. W: Wacław Potocki. Dzieła I. Nagrobki. 68. Red. Leszek Kukulski. Warszawa: PIW. ISBN: 83-0601-272-0. S. 457.

Potocki Wacław. 1987e. Rakocy sobie nagradza utraty przez wojnę polską. W: Wacław Potocki. Dzieła I. Fraszki. 31. Red. Leszek Kukulski. Warszawa: PIW. ISBN: 83-0601-272-0. S. 219.

Rajewski Adam. 2013. Rozważania na temat Assmannowskiej teorii pamięci. „Rocznik Antropologii Historii”, R. III, nr 1(4). ISSN: 2084-1418. S. 187–202.

Rákóczi László. 1990. Rákóczi László naplója 1653–1658. Red. Ildikó Horn. Budapest: Magvető. ISBN: 963-14-1504-X.

Rákóczi-eposz. 1988. Red. Csaba Szigeti, Gizella Keserű. Budapest: Európa Kiadó. Seria „Bibliotheca Historica”. ISBN: 963-07-4581-X.

Roszkowski Antoni Felix. 1751. Zegar monarchów, z życia Marka Aureliusza cesarza rzymskiego. Leszno: Michał Wawrzyniec Presser.

Rytel Jadwiga. 2001. Jan Chryzostom Pasek o wojnie. „Barok, Historia – Literatura – Sztuka”, nr 15. ISSN: 1232-3233. S. 11–18.

Saryusz-Wolska Magdalena. 2010. Zapomnieć się w pamięci. Pytania o badanie pamięci kulturowej. „Kultura Współczesna”, nr 1. ISSN: 1230-4808. S. 76–86.

Sebestyén Károly. 1908. A szombatosok története Erdélyben. W: Izrael népének története. Új vándorlások és letelepedések korszaka: A spanyol zsidók szétszórásától az Amsterdamban letelepedett maranus zsidók szentélyépítéséig (1492–1675). Red. Miksa Szabolcsi. Budapest: Phönix. S. 595–628.

Sokołowska Jadwiga. 1978. Dwie nieskończoności. Szkice o literaturze barokowej Europy. Warszawa: PIW. S. 25–29.

Stangreciuk Mariusz. 2007. Traktat w Radnot (6 grudnia 1656), jako pierwsza próba rozbioru ziem Rzeczypospolitej: przyczyny, realizacja. W: Z dziejów stosunków Rzeczypospolitej Obojga Narodów ze Szwecją w XVII wieku. Red. Mirosław Nagielski. Warszawa: DiG. Seria „Fasciculi Historici Novi”. ISSN: 1505-0106. S. 215–224.

Szabó Péter. 2009. II. Rákóczi György „discursusa az magyarországi dolgok felől” (1653. december 30.). W: Szerencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96-3236-191-8. S. 271–300.

Szilágyi Sándor. 1891. II. Rákóczy György: 1621–1660. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. Seria „Magyar Történeti Életrajzok”.

Szpociński Andrzej. 2008. Miejsca pamięci (lieux de mémoire). „Teksty Drugie”, nr 4. ISSN: 2545-2061. S. 11–20.

Tabaszewska Justyna. 2013. Od literatury jako medium pamięci do poetyki pamięci: kategoria pamięci kulturowej w badaniach nad literaturą. „Pamiętnik Literacki”, R. CIV, z. 4. ISSN: 0031-0514. S. 53–72.

Tarnóc Márton. 1978. Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN: 963-280-637-9.

Tóth Ferenc. 2003. Bujdosó vagy száműzött? A Rákóczi-emigráció a történelem tükrében. „Magyar Tudomány”, t. CIX (ns. XLVIII), nr 6. ISSN: 0025-0325. S. 678–685.

Várkonyi Gábor. 1990. Dinasztikus politika Erdélyben 1640–1645: Báthory Zsófia és II. Rákóczi György esküvőjének vitás kérdései. W: II. Rákóczi György esküvője. Red. Gábor Várkonyi. Budapest: ELTE Középkori És Koraújkori Magyar Történeti Tanszék. ISBN: 963-462-598-3. S. 72–142.

Várkonyi Gábor. 2009. Wesselényi Ferenc nádorrá választása. W: Szerencsének elegyes forgása: II. Rákóczi György és kora. Red. Gábor Kármán, András Péter Szabó. Budapest: L’Harmattan Kiadó. ISBN: 978-96-3236-191-8. S. 301–323.

Várkonyi Gábor. 2019. Ütközőpályán: Wesselényi Ferenc nádor állásfoglalása II. Rákóczi György erdélyi fejedelem politikájáról, 1658. W: Háborúk, alkotások, életutak: Tanulmányok a 17. század közepének európai történelméről. Red. Gábor Nagy, Noémi Viskolcz. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. ISBN: 978-615-5626-42-5. S. 172–179.

Żojdź Karol. 2015. Traktat z Radnot i udział Bogusława Radziwiłła w planach podziału Rzeczypospolitej. W: Studia historyczno-wojskowe. T. V. Red. Mirosław Nagielski, Konrad Bobiatyński, Przemysław Gawron. Zabrze–Tarnowskie Góry: Wojskowe Biuro Historyczne im. gen. broni Kazimierza Sosnowskiego. ISSN: 1895-0469. S. 176–194.

Żukro Jerzy. 2016. Struktury kulturowe w „Pamiętnikach” Jana Chryzostoma Paska. Doświadczenia warsztatowe. „Forum Socjologiczne”, nr 7. ISSN: 2083-7763. S. 113–126.

Pobrania

Opublikowane

2021-10-27

Jak cytować

Tapolcai, L. (2021). WINO, CZOSNEK I HANIEBNA ŚMIERĆ. OBRAZ JERZEGO II RAKOCEGO W LITERATURZE POLSKIEJ XVII WIEKU. Prace Polonistyczne, 76, 423–446. https://doi.org/10.26485/PP/2021/76/18

Numer

Dział

Artykuły - OBRAZY